Deprecated function: Array and string offset access syntax with curly braces is deprecated in include_once() (line 20 of /var/userdata/web/smartacademy.hu/website/www/yamahazeneiskola/includes/file.phar.inc).
Mondják, hogy a gyermeknevelés érzelmekkel átfűtött tevékenység. Az érzelmek jelenléte különösen fontos a játék közben, hiszen a játékkal, a játékossággal csemeténk lelki-érzelmi fejlődését is pallérozzuk, sokszor anélkül, hogy tudnánk róla.
Mivel élete első éveiben nagyon gyorsan fejlődik a gyermek, meghatározó jelentőségük van az úgynevezett alapozó éveknek. Ebben az időszakban majdhogynem mindent átsző a játékosság. Hiszen mindannyiszor játékosan foglalkozunk a babával, rímekkel, mondókákkal, folyamatos mosolyokkal kísért, kedves mondatokkal ékesítünk mindent, amit vele csinálunk, hogy csupán egy picinyke mosolyt tudjunk az arcára csalni. Még a szoptatás, a pelenkázás, a fürdetés sem nélkülözi ezeket a pillanatokat. Az édesanya ilyenkor nem nagyon veszi észre, hogy voltaképpen - játszik.
Érdemes külön szót ejteni a jó időre szóló játékokról, amikor nem kell a szobában ücsörögni.
A szabadban való csoportos játékok általában nem igényelnek eszközöket: gondoljunk csak a fogócskára vagy a bújócskára. Ezzel szemben a kicsi fejlődését segítő egyéni játékok igen. Ennek megfelelően az egyéni játékoknak gazdag az eszköztára.
Kerekes járgányok
A gyerekek nagy kedvencei a két-, három- és négykerekű járgányok: biciklik, triciklik, motorok és kisautók. A számtalan modellből a szülők és a gyerekek is kedvükre válogathatnak. Ami a legfontosabb, hogy a gyerek örömét lelje a kiválasztott játékban. Ami fontos, hogy a játékszer minden esetben feleljen meg az életkori sajátosságoknak és a gyermek egyéni fejlettségi szintjének.
Ezekben a játékokban sokkal több minden rejlik, mint amit első pillanatban gondolnánk róluk. Egy biztos, mind a kinti és mind a benti játék fontos szerepet játszik a gyermek fejlődésében. Fejleszti a gyermek mozgás-koordinációját, ismereteit, amit a későbbiekben, a "valódi" közlekedésben eredményesen tud kamatoztatni. A motorok, biciklik és kisautók bevezetik a gyereket a közlekedés elemi szabályaiba, segítségükkel a kicsi életszerűen utánozhatja szüleit és környezetét.
A játék segítségével a kisgyermek felméri saját fizikai és szellemi lehetőségeit, felfedezi a világot és megtanulja az együttélés szabályait. A játékok napról napra fejlődnek, változnak és velük párhuzamosan nő a kicsi társaság utáni vágya is.
A baba első kis játéka a csörgő, amelyet különösen a hangja miatt kedvel, no meg azért, mert könnyű megkaparintania. Mihelyst megragadja, átadja magát a magányos elmélkedés örömének: vajon mi hozza mozgásba ezt a tárgyat?
Akár egészséges, akár különleges gondoskodásra szoruló, lassabban fejlődő gyermekről van is szó, a szülői együttlétet, szeretetteljes foglalkozást, okos odafigyelést egyetlen szakember sem pótolhatja.
Figyeljünk az anyai megérzésekre!
Ha baj van és valami hátráltatja a kicsi mentális fejlődését, legfontosabb a mielőbbi felismerés, hogy hamar szakemberhez kerüljön a gyermek, megtörténjen a teljes körű kivizsgálása (hogy a sérülés természetét megállapíthassák, esetleg más betegség meglétét kizárhassák), és legalább ennyire alapvető a szülők együttműködése a gyógypedagógussal, fejlesztő szakemberrel. Nem kétséges: a legjobb pedagógusnak, orvosnak sincs annyi fejlesztő lehetősége, mint a gyermeket gondozó hozzátartozónak - leggyakrabban az édesanyának. A nap 24 órája változatos fejlesztési lehetőségeket kínál, ha a szülő megosztja a gyerekkel a feladatokat, megbeszél vele mindent, a tevékenység tervezésétől kezdve a végrehajtásig - hangsúlyozta Szőke Rita gyógypedagógus, akit a csecsemőkorban előforduló mentális gondokról, intő jelekről, a szülők tennivalóiról kérdeztünk.
Gyermekeink játékait többnyire tudatosan - vagy kevésbé -, de minden kétséget kizáróan, mi felnőttek formáljuk. A játékos tevékenységek segítségével sok, az életben maradás szempontjából is hasznos dolgot adunk tovább az ősidőktől fogva.
Elemi szükséglet
A játék az emberek elemi szükségletének tekinthető, nélküle szürke lenne az élet, nem lenne fejlődés. A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. A tartalmas, az életkornak megfelelő játék segítheti, hogy mindig értelmet és célokat találjunk az életünkben, ne forduljunk pótcselekvésekhez, ne tévedjünk vakvágányra - még a kamaszkor zűrzavarában sem. A játék kultúrája elengedhetetlenül fontos egy társadalomban. Nemcsak társadalmi-kulturális szinten értelmezhető, hanem átfogó természeti jelenségként is. Nem korlátozható csak az emberre, hiszen alapelemei: a véletlen és a szabály bonyolult összműködése kozmikus méretekben ugyanúgy érvényesül a természeti jelenségekben, mint a növény- és állatvilágban.
A szülők és a látogatóba érkező rokonok sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen játékot ajándékozzanak a kicsinek. A helyes döntéshez érdemes megismerni a kisgyermekek játszási szokásainak fejlődését.
Az egy év körüli gyermeket már nem elégíti ki, ha egész nap csak az elkerített szobarészben vagy hempergőben játszhat. Elkezd ismerkedni a lakással, a bútorokkal, háztartási gépekkel, törékeny tárgyakkal és csupa olyasmit akar csinálni, ami számára veszélyes lehet, a családnak pedig kárt okozhat. Ebben az életszakaszban minden családban meg kell válaszolni a fogas kérdést: miként védhetjük meg a gyereket a balesetektől anélkül, hogy ezzel túlságosan csorbítanánk felfedező kedvét. Ha a kisgyereknek külön szobája van, vagy egy elkerített biztonságos része a lakásban, akkor töltse a nap nagyobbik részét továbbra is ott, de a nap egy bizonyos szakában, amikor vigyázni tudunk minden lépésére, engedjük felfedezőútra. Ha ezt a korlátozást nem tartjuk be, pokollá válthat az életünk, a járni tudó gyerek ugyanis a felnőtt számára elképzelhetetlen ügyességgel leli fel az újabb és újabb veszélygócokat a lakásban.
Az elkerített szobarészben vagy a gyerekszobában ebben az életkorban elsősorban a megnövekedett mozgásigényt kielégítő játékokra van szükség. Sok gyerek kedvenc játéka a nagyméretű műanyag vagy fa teherautó, dömper, lábbal tolható egyéb jármű.
A gyerekek játéka az első három évben a testi-szellemi fejlődés és a világ felfedezésének nélkülözhetetlen része. A felnőttek sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, milyen játékot vegyenek a kicsinek. A döntéshez érdemes megismerni a babák játékfejlődését.
Az újszülött hat-nyolc hetes korban veszi észre a saját kezét, és ez a látvány nagyjából három hónapig le is köti a figyelmét. A hadonászó-kapálódzó kéz közelítése, távolítása, szájba vétele, majd később a két kéz összeérintése egy nagyon hosszú fejlődés első lépcsőfoka. A negyedik hónapban sikerül a gyereknek pár napos megfigyelés, majd próbálkozás után megérinteni a mellé tett játékokat. Megfogni eleinte még nem tudja, inkább az a jellemző, hogy eltolja őket magától. Ha mégis megkaparintja a tárgyakat, a még meglévő fogóreflexszel olyan görcsösen tartja, hogy sokáig nem képes elengedni.
Első játéknak a színes mintás kendők a legalkalmasabbak, ezek puhák, könnyen megragadhatók, változtatják alakjukat. Az első fél év végén már képes a gyerek a csörgővel, láncra fűzött színes műanyag lapokkal is játszani. Fontos, hogy ezek hangja ne legyen ijesztő, és ha véletlenül a kisbaba arcára esnek, ne okozzanak fájdalmat. A színes, puha műanyag figurák ebben az életkorban még bármit formázhatnak, a lényeg, hogy minél változatosabb legyen a felszínük, és a gyerek meg tudja fogni, szorítani őket. Előfordul, hogy egy-egy konyhai eszköz például egy kisebb műanyag szűrőtál is kiváló játéknak bizonyul, órákra leköti a figyelmét, kis ujjait fáradhatatlanul illesztgeti a tál lyukaiba. Ebben az életszakaszban a játszás abból áll, hogy felvesz, letesz, szájába vesz, nyalogat, rág, kapargat, forgat és leginkább kitartóan nézeget minden keze ügyébe kerülő tárgyat.
Senki ne higgye, hogy ha a saját kertjében fölállít egy csúszdát és egy mászókát, ezzel helyettesítheti kisebb-nagyobb gyermeke életében a játszótéri élményeket. A gyereknek ugyanis már az óvoda előtt szükségük van a hasonló korú gyerekek társaságára.
"Minél hamarabb kialakulnak az első társas kapcsolatok, annál jobb" - fogalmazott Lefkovics Eszter, gyermekpszichológus, aki "civilben" három gyermek édesanyja. Már azokkal az egészen kicsi gyerekekkel is érdemes játszótérre menni, akik még járni sem tudnak, hogy mihamarább megtapasztalhassák a közösség élményét, és azt is, hogy a világ nem kizárólag körülöttük forog. Persze, ez csak abban az esetben ajánlott, ha van a játszótéren olyan hinta, amelyet ezek a kicsik is biztonsággal használhatnak.
A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a nyelvtudás fontos szerepet játszik az életünkben. De vajon hogyan érdemes gyermekünknek idegen nyelveket tanulnia?
Te is gondolkodtál már rajta, hogy melyik életkor lenne gyermeked számára az ideális a nyelvtanulás megkezdésére? És vajon hol, milyen formában, milyen módszerekkel lenne a leghatékonyabb? Hiszen gyermek és szülő ideje-energiája egyaránt véges.
A gyerekek nyelvtanulásáról rengeteg információt olvashatsz az interneten, mindenfélét tanácsolnak a barátok, ismerősök, pedagógusok. Gyakran egymásnak ellentmondó információkkal látnak el minket, szülőket, amitől teljesen elbizonytalanodunk.
Egy harapás az almába és felszisszenünk. Ugye nem szeretnénk, hogy gyermekünk is így járjon? Ezért fontos, hogy már a kezdetekkor jól tanítsuk meg a helyes használatot.
Egy felmérés szerint a magyar lakosoknak az európai átlagnál sokkal rosszabb állapotban vannak a fogaik. Már akiknek még meg vannak. Ne hagyjuk, hogy a gyerekeink illetve mi is a szüleink sorsára jussunk.
Ime, néhány tipp, hogy kerülhetjük el ezt az utat.
Az elszíneződött harapásnyom, a rózsaszínné változott fogkrémhab egyértelműen a gyulladás nyoma. A száj elsősorban akkor vérzik, hogy ha a szájban elszaporodtak a káros baktériumok. Idővel ez a fertőzés a fogakon kívül az egész állkapocsra is kiterjedhet. Ez a foggyulladás. A gyulladás azért veszélyes, mert az álkapocs csontjait is érinti, amelyben a foggyökerek helyet foglalnak, ennek következtében a fogak kilazulnak, és később kihullnak. Vegyük komolyan a vérző nyomokat!
Mivel élete első éveiben nagyon gyorsan fejlődik a gyermek, meghatározó jelentőségük van az úgynevezett alapozó éveknek. Ebben az időszakban majdhogynem mindent átsző a játékosság. Hiszen mindannyiszor játékosan foglalkozunk a babával, rímekkel, mondókákkal, folyamatos mosolyokkal kísért, kedves mondatokkal ékesítünk mindent, amit vele csinálunk, hogy csupán egy picinyke mosolyt tudjunk az arcára csalni. Még a szoptatás, a pelenkázás, a fürdetés sem nélkülözi ezeket a pillanatokat. Az édesanya ilyenkor nem nagyon veszi észre, hogy voltaképpen - játszik.
A gyerekek nagy kedvencei a két-, három- és négykerekű járgányok: biciklik, triciklik, motorok és kisautók. A számtalan modellből a szülők és a gyerekek is kedvükre válogathatnak. Ami a legfontosabb, hogy a gyerek örömét lelje a kiválasztott játékban. Ami fontos, hogy a játékszer minden esetben feleljen meg az életkori sajátosságoknak és a gyermek egyéni fejlettségi szintjének.
Ha baj van és valami hátráltatja a kicsi mentális fejlődését, legfontosabb a mielőbbi felismerés, hogy hamar szakemberhez kerüljön a gyermek, megtörténjen a teljes körű kivizsgálása (hogy a sérülés természetét megállapíthassák, esetleg más betegség meglétét kizárhassák), és legalább ennyire alapvető a szülők együttműködése a gyógypedagógussal, fejlesztő szakemberrel. Nem kétséges: a legjobb pedagógusnak, orvosnak sincs annyi fejlesztő lehetősége, mint a gyermeket gondozó hozzátartozónak - leggyakrabban az édesanyának. A nap 24 órája változatos fejlesztési lehetőségeket kínál, ha a szülő megosztja a gyerekkel a feladatokat, megbeszél vele mindent, a tevékenység tervezésétől kezdve a végrehajtásig - hangsúlyozta Szőke Rita gyógypedagógus, akit a csecsemőkorban előforduló mentális gondokról, intő jelekről, a szülők tennivalóiról kérdeztünk.
Az egy év körüli gyermeket már nem elégíti ki, ha egész nap csak az elkerített szobarészben vagy hempergőben játszhat. Elkezd ismerkedni a lakással, a bútorokkal, háztartási gépekkel, törékeny tárgyakkal és csupa olyasmit akar csinálni, ami számára veszélyes lehet, a családnak pedig kárt okozhat. Ebben az életszakaszban minden családban meg kell válaszolni a fogas kérdést: miként védhetjük meg a gyereket a balesetektől anélkül, hogy ezzel túlságosan csorbítanánk felfedező kedvét. Ha a kisgyereknek külön szobája van, vagy egy elkerített biztonságos része a lakásban, akkor töltse a nap nagyobbik részét továbbra is ott, de a nap egy bizonyos szakában, amikor vigyázni tudunk minden lépésére, engedjük felfedezőútra. Ha ezt a korlátozást nem tartjuk be, pokollá válthat az életünk, a járni tudó gyerek ugyanis a felnőtt számára elképzelhetetlen ügyességgel leli fel az újabb és újabb veszélygócokat a lakásban.
Az újszülött hat-nyolc hetes korban veszi észre a saját kezét, és ez a látvány nagyjából három hónapig le is köti a figyelmét. A hadonászó-kapálódzó kéz közelítése, távolítása, szájba vétele, majd később a két kéz összeérintése egy nagyon hosszú fejlődés első lépcsőfoka. A negyedik hónapban sikerül a gyereknek pár napos megfigyelés, majd próbálkozás után megérinteni a mellé tett játékokat. Megfogni eleinte még nem tudja, inkább az a jellemző, hogy eltolja őket magától. Ha mégis megkaparintja a tárgyakat, a még meglévő fogóreflexszel olyan görcsösen tartja, hogy sokáig nem képes elengedni.
Első játéknak a színes mintás kendők a legalkalmasabbak, ezek puhák, könnyen megragadhatók, változtatják alakjukat. Az első fél év végén már képes a gyerek a csörgővel, láncra fűzött színes műanyag lapokkal is játszani. Fontos, hogy ezek hangja ne legyen ijesztő, és ha véletlenül a kisbaba arcára esnek, ne okozzanak fájdalmat. A színes, puha műanyag figurák ebben az életkorban még bármit formázhatnak, a lényeg, hogy minél változatosabb legyen a felszínük, és a gyerek meg tudja fogni, szorítani őket. Előfordul, hogy egy-egy konyhai eszköz például egy kisebb műanyag szűrőtál is kiváló játéknak bizonyul, órákra leköti a figyelmét, kis ujjait fáradhatatlanul illesztgeti a tál lyukaiba. Ebben az életszakaszban a játszás abból áll, hogy felvesz, letesz, szájába vesz, nyalogat, rág, kapargat, forgat és leginkább kitartóan nézeget minden keze ügyébe kerülő tárgyat.
A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a nyelvtudás fontos szerepet játszik az életünkben. De vajon hogyan érdemes gyermekünknek idegen nyelveket tanulnia?