Deprecated function: Array and string offset access syntax with curly braces is deprecated in include_once() (line 20 of /var/userdata/web/smartacademy.hu/website/www/yamahazeneiskola/includes/file.phar.inc).
Mondják, hogy a gyermeknevelés érzelmekkel átfűtött tevékenység. Az érzelmek jelenléte különösen fontos a játék közben, hiszen a játékkal, a játékossággal csemeténk lelki-érzelmi fejlődését is pallérozzuk, sokszor anélkül, hogy tudnánk róla.
Mivel élete első éveiben nagyon gyorsan fejlődik a gyermek, meghatározó jelentőségük van az úgynevezett alapozó éveknek. Ebben az időszakban majdhogynem mindent átsző a játékosság. Hiszen mindannyiszor játékosan foglalkozunk a babával, rímekkel, mondókákkal, folyamatos mosolyokkal kísért, kedves mondatokkal ékesítünk mindent, amit vele csinálunk, hogy csupán egy picinyke mosolyt tudjunk az arcára csalni. Még a szoptatás, a pelenkázás, a fürdetés sem nélkülözi ezeket a pillanatokat. Az édesanya ilyenkor nem nagyon veszi észre, hogy voltaképpen - játszik.
Érdemes külön szót ejteni a jó időre szóló játékokról, amikor nem kell a szobában ücsörögni.
A szabadban való csoportos játékok általában nem igényelnek eszközöket: gondoljunk csak a fogócskára vagy a bújócskára. Ezzel szemben a kicsi fejlődését segítő egyéni játékok igen. Ennek megfelelően az egyéni játékoknak gazdag az eszköztára.
Kerekes járgányok
A gyerekek nagy kedvencei a két-, három- és négykerekű járgányok: biciklik, triciklik, motorok és kisautók. A számtalan modellből a szülők és a gyerekek is kedvükre válogathatnak. Ami a legfontosabb, hogy a gyerek örömét lelje a kiválasztott játékban. Ami fontos, hogy a játékszer minden esetben feleljen meg az életkori sajátosságoknak és a gyermek egyéni fejlettségi szintjének.
Ezekben a játékokban sokkal több minden rejlik, mint amit első pillanatban gondolnánk róluk. Egy biztos, mind a kinti és mind a benti játék fontos szerepet játszik a gyermek fejlődésében. Fejleszti a gyermek mozgás-koordinációját, ismereteit, amit a későbbiekben, a "valódi" közlekedésben eredményesen tud kamatoztatni. A motorok, biciklik és kisautók bevezetik a gyereket a közlekedés elemi szabályaiba, segítségükkel a kicsi életszerűen utánozhatja szüleit és környezetét.
A játék segítségével a kisgyermek felméri saját fizikai és szellemi lehetőségeit, felfedezi a világot és megtanulja az együttélés szabályait. A játékok napról napra fejlődnek, változnak és velük párhuzamosan nő a kicsi társaság utáni vágya is.
A baba első kis játéka a csörgő, amelyet különösen a hangja miatt kedvel, no meg azért, mert könnyű megkaparintania. Mihelyst megragadja, átadja magát a magányos elmélkedés örömének: vajon mi hozza mozgásba ezt a tárgyat?
Akár egészséges, akár különleges gondoskodásra szoruló, lassabban fejlődő gyermekről van is szó, a szülői együttlétet, szeretetteljes foglalkozást, okos odafigyelést egyetlen szakember sem pótolhatja.
Figyeljünk az anyai megérzésekre!
Ha baj van és valami hátráltatja a kicsi mentális fejlődését, legfontosabb a mielőbbi felismerés, hogy hamar szakemberhez kerüljön a gyermek, megtörténjen a teljes körű kivizsgálása (hogy a sérülés természetét megállapíthassák, esetleg más betegség meglétét kizárhassák), és legalább ennyire alapvető a szülők együttműködése a gyógypedagógussal, fejlesztő szakemberrel. Nem kétséges: a legjobb pedagógusnak, orvosnak sincs annyi fejlesztő lehetősége, mint a gyermeket gondozó hozzátartozónak - leggyakrabban az édesanyának. A nap 24 órája változatos fejlesztési lehetőségeket kínál, ha a szülő megosztja a gyerekkel a feladatokat, megbeszél vele mindent, a tevékenység tervezésétől kezdve a végrehajtásig - hangsúlyozta Szőke Rita gyógypedagógus, akit a csecsemőkorban előforduló mentális gondokról, intő jelekről, a szülők tennivalóiról kérdeztünk.
Gyermekeink játékait többnyire tudatosan - vagy kevésbé -, de minden kétséget kizáróan, mi felnőttek formáljuk. A játékos tevékenységek segítségével sok, az életben maradás szempontjából is hasznos dolgot adunk tovább az ősidőktől fogva.
Elemi szükséglet
A játék az emberek elemi szükségletének tekinthető, nélküle szürke lenne az élet, nem lenne fejlődés. A szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. A tartalmas, az életkornak megfelelő játék segítheti, hogy mindig értelmet és célokat találjunk az életünkben, ne forduljunk pótcselekvésekhez, ne tévedjünk vakvágányra - még a kamaszkor zűrzavarában sem. A játék kultúrája elengedhetetlenül fontos egy társadalomban. Nemcsak társadalmi-kulturális szinten értelmezhető, hanem átfogó természeti jelenségként is. Nem korlátozható csak az emberre, hiszen alapelemei: a véletlen és a szabály bonyolult összműködése kozmikus méretekben ugyanúgy érvényesül a természeti jelenségekben, mint a növény- és állatvilágban.
A szülők és a látogatóba érkező rokonok sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen játékot ajándékozzanak a kicsinek. A helyes döntéshez érdemes megismerni a kisgyermekek játszási szokásainak fejlődését.
Az egy év körüli gyermeket már nem elégíti ki, ha egész nap csak az elkerített szobarészben vagy hempergőben játszhat. Elkezd ismerkedni a lakással, a bútorokkal, háztartási gépekkel, törékeny tárgyakkal és csupa olyasmit akar csinálni, ami számára veszélyes lehet, a családnak pedig kárt okozhat. Ebben az életszakaszban minden családban meg kell válaszolni a fogas kérdést: miként védhetjük meg a gyereket a balesetektől anélkül, hogy ezzel túlságosan csorbítanánk felfedező kedvét. Ha a kisgyereknek külön szobája van, vagy egy elkerített biztonságos része a lakásban, akkor töltse a nap nagyobbik részét továbbra is ott, de a nap egy bizonyos szakában, amikor vigyázni tudunk minden lépésére, engedjük felfedezőútra. Ha ezt a korlátozást nem tartjuk be, pokollá válthat az életünk, a járni tudó gyerek ugyanis a felnőtt számára elképzelhetetlen ügyességgel leli fel az újabb és újabb veszélygócokat a lakásban.
Az elkerített szobarészben vagy a gyerekszobában ebben az életkorban elsősorban a megnövekedett mozgásigényt kielégítő játékokra van szükség. Sok gyerek kedvenc játéka a nagyméretű műanyag vagy fa teherautó, dömper, lábbal tolható egyéb jármű.
A gyerekek játéka az első három évben a testi-szellemi fejlődés és a világ felfedezésének nélkülözhetetlen része. A felnőttek sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, milyen játékot vegyenek a kicsinek. A döntéshez érdemes megismerni a babák játékfejlődését.
Az újszülött hat-nyolc hetes korban veszi észre a saját kezét, és ez a látvány nagyjából három hónapig le is köti a figyelmét. A hadonászó-kapálódzó kéz közelítése, távolítása, szájba vétele, majd később a két kéz összeérintése egy nagyon hosszú fejlődés első lépcsőfoka. A negyedik hónapban sikerül a gyereknek pár napos megfigyelés, majd próbálkozás után megérinteni a mellé tett játékokat. Megfogni eleinte még nem tudja, inkább az a jellemző, hogy eltolja őket magától. Ha mégis megkaparintja a tárgyakat, a még meglévő fogóreflexszel olyan görcsösen tartja, hogy sokáig nem képes elengedni.
Első játéknak a színes mintás kendők a legalkalmasabbak, ezek puhák, könnyen megragadhatók, változtatják alakjukat. Az első fél év végén már képes a gyerek a csörgővel, láncra fűzött színes műanyag lapokkal is játszani. Fontos, hogy ezek hangja ne legyen ijesztő, és ha véletlenül a kisbaba arcára esnek, ne okozzanak fájdalmat. A színes, puha műanyag figurák ebben az életkorban még bármit formázhatnak, a lényeg, hogy minél változatosabb legyen a felszínük, és a gyerek meg tudja fogni, szorítani őket. Előfordul, hogy egy-egy konyhai eszköz például egy kisebb műanyag szűrőtál is kiváló játéknak bizonyul, órákra leköti a figyelmét, kis ujjait fáradhatatlanul illesztgeti a tál lyukaiba. Ebben az életszakaszban a játszás abból áll, hogy felvesz, letesz, szájába vesz, nyalogat, rág, kapargat, forgat és leginkább kitartóan nézeget minden keze ügyébe kerülő tárgyat.
Senki ne higgye, hogy ha a saját kertjében fölállít egy csúszdát és egy mászókát, ezzel helyettesítheti kisebb-nagyobb gyermeke életében a játszótéri élményeket. A gyereknek ugyanis már az óvoda előtt szükségük van a hasonló korú gyerekek társaságára.
"Minél hamarabb kialakulnak az első társas kapcsolatok, annál jobb" - fogalmazott Lefkovics Eszter, gyermekpszichológus, aki "civilben" három gyermek édesanyja. Már azokkal az egészen kicsi gyerekekkel is érdemes játszótérre menni, akik még járni sem tudnak, hogy mihamarább megtapasztalhassák a közösség élményét, és azt is, hogy a világ nem kizárólag körülöttük forog. Persze, ez csak abban az esetben ajánlott, ha van a játszótéren olyan hinta, amelyet ezek a kicsik is biztonsággal használhatnak.
A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a nyelvtudás fontos szerepet játszik az életünkben. De vajon hogyan érdemes gyermekünknek idegen nyelveket tanulnia?
Te is gondolkodtál már rajta, hogy melyik életkor lenne gyermeked számára az ideális a nyelvtanulás megkezdésére? És vajon hol, milyen formában, milyen módszerekkel lenne a leghatékonyabb? Hiszen gyermek és szülő ideje-energiája egyaránt véges.
A gyerekek nyelvtanulásáról rengeteg információt olvashatsz az interneten, mindenfélét tanácsolnak a barátok, ismerősök, pedagógusok. Gyakran egymásnak ellentmondó információkkal látnak el minket, szülőket, amitől teljesen elbizonytalanodunk.
Gyakran találkozunk olyan oktatással kapcsolatos fogalmakkal, aminek jelentésével csak részben, vagy egyáltalán nem vagyunk tisztában.
?A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.? (Coolahan)
A kompetencia alapú oktatásnak az a célja, hogy gyermekeink a mindennapi életben hasznosítható és alkalmazható tudással rendelkezzenek. Közel egy évtizede került a közbeszédbe ez a fogalom, amióta a PISA-sokk szembesített minket azzal, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók nagy része a mindennapi élethez, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükséges alapvető ismereteknek nincs birtokában.