Bejelentkezés

A Yamaha zeneiskola fejlesztőprogramja

Szerző: Juhászné Szemán Renáta

1.)A Yamaha zeneiskola fejlesztőprogramjának kezdetei és elterjedése Európában

A Yamaha zeneiskola fejlesztőprogramját eredetileg Japánban dolgozták ki Eizo Itoh zenepedagógus vezetésével.  Ennek ellenére a fejlesztőprogram alapjai Európában keresendőek. A program létrejöttének feltételei Asmus Hintz szerint történetileg körülbelül 160 évvel ezelőttre vezethetőek vissza. ?Körülbelül 160 évvel ezelőtt nyert teret Japánban az európai zene. Addig az európai zenét széles körben nem ismerték Japánban. Akkoriban határozta el a Japán vezetés, hogy behatóbban foglalkozik a német oktatási rendszerrel. A reformok következménye volt, hogy a nyugati zene elterjedhetett Japánban. A második világháború után az akkori Yamaha Vállalat vezetője, Genichi Kawakami  tanulmányozni kezdte az adott körülmények közt meglehetősen fejlettnek mondható zenei fejlesztőprogramokat mind Európában, mind az Amerikai Egyesült Államokban. Felismerte a társadalom széles rétegeinek zenei képzésére irányuló igény jelentőségét. Ebből adódott a feladat, hogy egy korai zenei alapprogramot dol-gozzanak ki. Az ezen a területen tevékenykedő Kodály és Orff módszerei nagyban befolyásol-ták a munkát.?  Kodály Zoltán módszerét ebben az időszakban több japán kutató tanulmá-nyozta, így nem csoda, hogy Genichi Kawakami is meg akarta ismerni a módszer lényegét.

 A nyugati zene megértésére irányuló törekvések miatt egyre több német komponista műveit ismertették meg a Japán gyerekekkel, és mind a mai napig a tananyag részét képezik a német népdalok Japánban. Az első modellosztály 1954-ben indult, majd két évvel később a prog-ramhoz kapcsolódó kutatások is elindultak ?zenei alapnevelés? címmel. Az 1954-es induláskor is már a német zenei anyag alkotta a program gerincét, a japán tradicionális zene elenyésző szerepet játszott. A zeneiskola 1959-ben vette fel a Yamaha Zeneiskola nevet. 1965-ben elindult a zenei alapnevelés program, 1966-ban Tokióban a Yamaha Music Foundation meg-alapítására is sor kerül. Ezután a program hamarosan Európában is elérhetővé vált, ugyanazon év júliusában Rellingben, az egykori NSZK területén nyitja meg kapuit az első európai Ya-maha zeneiskola, negyedikként a világon.
A hetvenes években német nyelvterületen indul hódító útjára a fejlesztőprogram. Svájcban és Ausztriában sorra létesülnek az újabb és újabb zeneiskolák, 1979-re már 138 tagiskola jött létre. A 90-es évektől kezdve egyre több európai állam adaptálja a módszert a német nyelvű minta alapján. Jelenleg Hollandiában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Lengyelország-ban, Litvániában, Szlovéniában, Belgiumban, Lichtensteinben, Ukrajnában, Fehéroroszor-szágban, Észtországban, Lettországban, Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Orosz-országban, Bosznia-Hercegovinában, Albániában, Törökországban, Görögországban, Cipru-son, Máltán és Magyarországon találhatóak Yamaha zeneiskolák.

2.)A zeneiskola tevékenységi területei

? Yamaha Music Education- ez a képzés sokoldalúan és átfogóan fejleszt négyhónapos cse-csemőtől a felnőttekig mindenkit. A korcsoportoknak megfelelő programokat jól képzett pe-dagógusok vezetik.?

A kisgyermekkori zenei nevelés 4 hónapos korban kezdődik a Robi programmal. A Mazsola muzsika 18 hónapos kortól kezdhető el, és 4 éves korig lehet jelentkezni rá. A Csodamuzsika 4 éves kortól 6 éves korig fejleszti a gyerekeket. Az életkori határok nem abszolút érvényűek, a gyermekek érettségtől, fejlődésétől függően lépnek át másik csoportba a tanulók. A 6 éves kor azért fontos határvonal, mert attól az életkortól fogva kezdhet hangszeres zenetanulásba a gyermek. A fenti táblázat  alapján látható, hogy a kisgyermekkori zenei nevelés és a zenei elő- és alapképzés életkori határa a 3 éves kor, vagyis a Mazsola muzsika elnevezésű program egyfajta átmenetet képez a zenével való általános és a professzionális ismerkedés között. Az első két csoportban úgynevezett nyílt csoportos oktatás folyik, vagyis a gyerekek valamelyik szülő kíséretében, velük együtt dolgozva vesznek részt a foglalkozásokon. A későbbiekben a Csodamuzsika program résztvevői már akár szülői kíséret nélkül is látogathatják az órákat, de a gyerekek saját maguk döntik el, hogy ennek mikor érkezik el az ideje. A Csodamuzsika program már ténylegesen zenei előkészítőnek tekinthető, ott már a szolfézs, a közös zenélés, a kottaolvasás alapjait tanulhatják meg a gyerekek.
Hat éves kor felett elkezdődik a kifejezetten szakmai oktatás, a gyermek által választott hang-szerrel való ismerkedés, csoportos zenélés, koncertek adása, hangverseny-látogatás színesíti és mélyíti el a zenéről szerzett ismereteket.
A Yamaha Music Education program természetesen magába foglalja a tanárok képzését is a Yamaha Academy of Music keretében. Jelenleg Európában két helyen, Hamburgban és Bécs-ben található Yamaha Zeneakadémia. A hamburgit 1988-ban, a bécsit pedig 2003-ban alapí-tották.
A Yamaha vállalat saját kiadót is működtet, és franchise rendszerben terjeszti oktatási prog-ramját.

3.)Nevelési célok

A nevelési célok meghatározásánál az iskola a comeniusi elveket vallja, és a következő szem-pontok, tervezési módszerek figyelembe vételével határozzák meg az oktatási célrendszert: Az első lépés a hosszú távú, perspektivikus tervezés; ekkor az oktatás hosszú távú céljait hatá-rozzák meg, eldöntve, hogy milyen tananyag segítségével és milyen tanterv alapján érhetőek el a kitűzött célok. A második lépésnél körvonalazódnak a tematikus oktatási egységek, a tan-anyag megfelelő sorrendjének kidolgozása is itt történik, időkeret meghatározással együtt, vagyis az egyes tananyagok elsajátítására szánt időkeret meghatározása. Az utolsó lépésben, a folyamattervezésben az előző két pont alapján kiválasztják az eszközöket és metódusokat, megtervezik az egyes órákat, részletesen kidolgozzák a tanulási helyzeteket, és az oktatási formát, mely alatt azt értik, hogy páros, egyéni, kis- vagy nagycsoportos oktatást alkalmaznak-e. Ezek után ennél a fázisnál történik a tanulási folyamat kontrollmódszereinek meghatározása is.
Az oktatást tartó tanároktól nem csupán a zenepedagógiai képzettséget várják el, hanem hatá-rozott módszertani kompetenciával is rendelkezniük kell. A tananyag kidolgozásánál 3 alapelv érvényesítését tartják szem előtt: az első, és legfontosabb az anyanyelv elsajátításának elve. A zenét második anyanyelvként aposztrofálják, és a zenei nyelv és a beszédfejlődés együttes fejlesztését tartják szem előtt.? Azok a gyerekek, akik a második és a hetedik életévük között egy második nyelvet is megtanulnak, azt szinte anyanyelvi szinten képesek használni (?) Az előbb említet okok miatt ésszerű és fontos, hogy a gyerekek hathónapos koruktól minél változatosabb módon kerülhessenek kapcsolatba a zenével. A zenei hangok és dallamok hallgatása, a dalok ?éneklő visszagügyögése? fokozza az agysejtek közötti kapcsolatok hatás-fokát.?  A kognitív képességek fejlesztése alapvető fontosságú feladat, hiszen mindennemű tudás elsajátítása a kognitív képességek által megszerzett tudás függvénye. ? Az agykutatás, kivált a neurobiológia és a neurofiziológia eredményei egyöntetűen bizonyítják, hogy a zene-hallgatás és a zenélés fejleszti a két agyfélteke közti aktivitást és kapcsolatot. Minden zeneda-rab dallamból és ritmusból áll. Ma már tudjuk, hogy a dallam feldolgozása inkább a jobb, a ritmus feldolgozása pedig inkább a bal agyféltekében történik. Zenélés közben tehát mindkét agyfélteke aktív, ami az agyféltekék optimálisan kiegyensúlyozott együttműködését biztosít-ja.?  A két agyfélteke közös fejlesztése a nyelvelsajátításnál is előnyöket biztosít. A nyelv és a beszéd folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együttesen koordinálja. A bal agyfélteke a be-szédprodukcióért és a beszédmegértésért felelős, de tévedés lenne azt hinni, hogy a jobb agy-félteke szerepe kisebb jelentőségű a kommunikációban. Az adott szituációban elhangzó szó érzelmi töltetének (például düh, szomorúság, öröm) azonosítását a jobb agyfélteke működése teszi lehetővé, és a szójelentés azonosításában is segít.  A kognitív képességek fejlesztésén túl a zene a hallásfejlődésében is kiemelt szerepet játszik, a hallás fejlődése pedig elősegíti a nyelvelsajátítást. A programban ?az anyanyelv elsajátításának elve jelenti az oktatás koncep-cióját. A gyermekek minden kényszer nélküli cserefolyamat eredményeként sajátítják el anyanyelvüket. A hallás fejlődésében és finomodásában a 4. és 6. életév között ugrásszerű minőségi változás történik, ami a nyelv elsajátítása és a zenei fejlődés tekintetében is nagy jelentőséggel bír. Ezért fektetünk hangsúlyt a kisgyermekek zenei nevelésére is. Ennek az életkornak óriási jelentősége van a gyermekek későbbi zenei és szellemi fejlődésében.?  Mivel a beszédmegértés a halláson alapszik, így a hallás fejlesztése mindenképpen elősegíti azt. A kisgyermekek nyelvelsajátítási folyamatában körülbelül 3 éves korig a beszédprodukció fejlődése a látványosabb, bár itt is igaz a többet ért, mint amit mond elve. A későbbi életkor-okban a beszédészlelés és a beszédmegértés fejlődik látványosabban, a gyermekek beszéd-megértése lassan áthelyeződik az akusztikai szintre, és nem lesz annyira szituációhoz kötött. A 4-5 éves korú gyerekek képessé válnak a magyar beszédhangok egyértelmű felismerésére, függetlenül attól, hogy ki ejti ki azokat, vagy milyen hangkörnyezetben fordulnak elő. A han-gok külön- külön való azonosításában sokat segít a zenei fejlesztés, és az észlelési finomodás egyre több új szó azonosítását teszi lehetővé. A hangdifferenciálás megfelelő szintje pedig elengedhetetlen feltétele nem csak a beszédészlelésnek és a beszédprodukciónak, hanem a későbbiekben az írás és olvasás megtanulásának is.
A második alapelv a nyílt csoportos oktatás előnyben részesítése. A különböző felkészültségi szinten álló gyerekek együttes oktatása elősegíti a kommunikáció fejlődését, az egymásra figyelés képességének kifejlődését. A kisgyerekekkel foglalkozó csoportokban a szülői jelenlét megnyugtatóan hat a gyerekekre, biztonságérzetet ad, ezáltal tényleges örömforrássá válhat a zeneóra, ahol a tanulás mellett a kellemes atmoszféra is biztosított. Nyugodt, kényszertől mentes környezetben pedig könnyebben megy a tanulás.
A nyílt csoportos oktatási elvet a hangszeres órákon is érvényesítik. A 2+2=5 egyenlet ugyan helytelen a matematika törvényei szerint, de igaz az emberek együttműködésében. A csoportos tanulás, együttműködés során az egyéni képességek is hatványozottan fejleszthetők. A siker előfeltétele az alapos tervezés, egyeztetés és a módszertani alapelvek következetes al-kalmazása.
A harmadik alapelv a kreativitás fejlesztése. A kreativitás az élet minden területén fontos ké-pesség. A zeneórákon rendkívül sokrétű megközelítéssel próbálják bevezetni a gyerekeket a zene világába, és a módszertani sokszínűség is jelentős szerepet kap.

4.)Módszerek

A következőkben a kisgyermekek oktatására, zenei előképzésére szolgáló módszereket vázo-lom fel. A tanulási folyamat sikeréhez elengedhetetlen a nyugodt, támogató környezet. Ennek elérését célozza az előbbiekben említett nyílt csoportos oktatási mód, de természetesen az egyes órákon is meg kell teremteni a kellemes atmoszférát, ezért az órák felépítése mindig egy bizonyos szisztémára épül, az óra egyes elemei a megszokott sorrendben követik egymást. Ez biztosítja, hogy egy-két óra után már a kisgyerekek is nagy valószínűséggel tudni fogják, hogy milyen típusú foglalkozás következik. Az egyes blokkokban tanult anyag minden órán változik, de maguk az egységek ugyanabban a sorrendben követik egymást. A kiszámíthatóság biztonságot nyújt, így az újabb és újabb tananyagok és módszerek sem zavarják meg a gyerekeket, mert megfelelő arányban állnak az újdonság és a megszokott dolgok.
Minden csoportnak van egy emblematikus játékállatkája, ?aki? narrátorként funkcionál az órákon. Először üdvözli név szerint a gyerekeket és a szülőket, ez pedig nagyban hozzájárul, hogy a csoport tagjai könnyebben és gyorsabban ismerkedjenek meg egymással, ezáltal egy-szerűbb kommunikálni a másikkal, hiszen akit a nevén szólítok, azzal valamilyen kapcsolatom már van, nem teljesen idegen.
Az új dalok tanulása prezentációval kezdődik. A csoportot vezető zenetanár bemutatja a dalt. Ha lehetőséget ad rá a szöveg, akkor eljátszva azt. Ezután kerülnek elő a hangszerek, melyek mindig igazodnak a gyerekek érettségéhez, csak olyan hangszerek jöhetnek szóba, melyeket az adott korcsoportba tartozó gyermek már meg tudnak szólaltatni. Nem csak a gyerekek, de a szülők is kapnak hangszert, és nekik szintén aktívan részt kell venni a tanulási folyamatban.  A tanár csupán ?vezető?, a gyermek a mintát a szülőtől kapja. Ezért elengedhetetlen a szülő aktív közreműködése, amivel a játék, a zenei élmény közös átélése megvalósulhat.
Az újbóli meghallgatásnál a metrum kerül előtérbe, a dal metrumát, lüktetését kell megérezni a gyerekeknek. Ezután a szövegtanulás következik, mely többféleképpen történhet. Egy-egy alkalommal többféleképpen, több módszer segítségével próbálják megtanítani a szövegeket. Például a zenét mellőzve, a már megtanult ritmust kopogva, a szöveget soronként az oktató után ?kántálva? lehet elkezdeni. A dal eljátszása, a szöveg elmutogatása, bábokkal való meg-jelenítése a következő lépés. Ezután következhet a vizualizáció. A dal ?cselekményét?, vagy egy szereplőjét vizuálisan is életre hívják. Ez történhet rajzolással, festéssel, gyurmázással, ragasztással, hajtogatással. Az elkészült alkotások segítségével újra lehet ?játszani? a dalt.
Az ismétlés szerepe tehát rendkívül jelentős az óra felépítésében. Más- más megközelítésben, de legalább háromszor elhangzik az új tananyag.
A következő órákon lehetőség szerint a már ismert dalt új kontextusba helyezik, más játék, de legalábbis más kerettörténet övezi. Valójában ez pedig a már megtanult tananyag felszínen tartását szolgálja, nem hagyja feledésbe merülni a már megszerzett tudást.
Az óra végét az emblematikus játékfigurától való búcsúzás jelzi.
Az ismétlődések ellenére minden óra más és más. Azonban minden órán szerepet kap a zene-hallgatás, a metrum érzékeltetése, (esetlegesen ritmusosztinátó is előfordulhat), a szövegtanu-lás, a mozgásos játékok, a szerepjátékok, valamiféle ábrázolás, közös éneklés, és a közös ze-nélés kezdeményei. Ezek együttesen nem csak a hallás és a zenei képességek fejlődését céloz-zák, hanem komplex fejlesztési programmá állnak össze. A mozgásfejlődés, a memória- és a szókincs fejlődése mellett a szociális szkillek is fejlődésnek indulnak. Az egymásra figyelés, a közösen végzett tevékenység, a precizitás az élet egyéb területein nagy jelentőséggel bírnak. A zene, mint örömforrás az ember életében külön hangsúlyt kap az oktatás során. Főleg a ki-csikkel való foglalkozások alatt nagy szükség van a tanár személyiségére, tapasztalatára, hogy a gyerekek figyelmét lehetőség szerint folyamatosan lekösse, és a gyerekek újdonág, és érde-kességek iránti fogékonyságát, a világra való rácsodálkozását kihasználva a kicsik egyre több tapasztalatot szerezhessenek az őket körülvevő világról a zene közvetítésével. A csoporthoz való tartozás szintén kiemelt szerepet kap az iskola életében, hiszen minden ember azáltal is határozza meg magát, hogy mely csoportba tartozónak érzi magát. A zene közösséget épít, és az együvé tartozást az iskolán kívüli tevékenységek erőteljesen elősegítik. A nagyobb ünnepek és az iskola életében jelentős események köré szervezett kísérőprogramok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek, szülők, tanárok jobban megismerhessék egymást, ezzel is elősegítve a közös munkát és tartalmas szórakozást biztosítsanak mindenki számára.

5.)Az első magyarországi Yamaha zeneiskola indulása és jelenlegi tevékenysége

Az első magyarországi Yamaha zeneiskola 2006. március 3-án nyitotta meg kapuit Miskolcon. Az iskola alapítója Mészáros Béla volt, aki jelenleg is az intézmény igazgatója.
A Yamaha zeneoktatási módszert a sydneyi Yamaha Zeneiskolában ismerte meg, és a csopor-tos zeneoktatás elve miatt figyelt fel elsősorban a programra, mivel az általa alapított Gara-bonciás Művészeti Iskolában is csoportos oktatás formájában tanították a népi hangszereket, ezért kezdte behatóbban tanulmányozni a teljes, élethosszig tartó tanulás jegyében fogant programot. Miután az iskolaalapítás mellett döntött, elkezdődött a tanárok kiválasztása és képzése. Az iskola nyitásakor szervezett konferencián a németországi iskolák vezetője, Prof. Asmus Hintz tartott előadást, majd gyakorlati foglalkozások keretében mutatták be a mód-szert. Az iskola tanárai a németországi tankönyvek és útmutatás alapján tanulják folyamatos képzések keretében a módszert. Évente egyszer a németországi trénerek workshopokat, egyéni és csoportos foglalkozásokat tartanak az iskola oktatóinak. Az órák vezetésének alapelveit és a módszerek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit ismerhetik meg az oktatók, mivel az órán alkalmazott módszerek kötöttek, ebben a tekintetben szigorúan be kell tartaniuk a vonatkozó elméleti és gyakorlati útmutatásokat.
A miskolci Yamaha Zeneiskola kezdetben 37 tanulóval indult, jelenleg a most lezárt tanévben 85 fő tanult kurzusaikon. Bár elsősorban a zenei nevelésre, a zenének, mint örömforrásnak a felfedezésére helyezik a hangsúlyt, és arra összpontosítnak, hogy a zenét minden korosztály számára elérhetővé tegyék, mégis már ebben a rövid időszakban is több sikeres kezdeménye-zést sikerül felmutatniuk.  A miskolci iskola nyitása után Lakitelken és Solymáron nyílt újabb Yamaha Zeneiskola. A nemzetközi kapcsolatok egyelőre még csak vezetői szinten működnek, de a későbbiekben a diákok külföldi tanulását is szorgalmaznák.




 

Kategória: