Színjáték

szinjatek1-1200x412
Mintha Színház

Az alsó tagozatosok nevelésében, fejlesztésében kiemelt szerepe lehet a drámajátéknak, mivel ez a nagyon fogékony korosztály a játékon keresztül jól motiválható. A kisiskolás gyerekek fő tevékenysége a játék, természetes életforma, számára létszükséglet, az életre való előkészület nem tudatosított formája. A játékos munka teremti meg azt a légkört, amelyben a gyermek élni, tevékenykedni tud, ezért szükséges megteremteni számukra a játékalkalmakat. Erre a drámapedagógia a legalkalmasabb, hiszen a játékokon keresztül fejlődik a gyermekek önkifejezése, gondolkodáskészsége, kooperatív készsége, melynek hatására az iskolai életben könnyebben megállják helyüket. Ez igaz a nagyobb gyermekekre is.

A drámajátékok célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése. A közös, aktív tevékenységek élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő készségének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását, testi-térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását, segít az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és az önkifejezésben. Különösen alkalmas a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció, valamint a tolerancia és az együttműködés fejlesztésére. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését szolgálják.

A drámapedagógia az a művészetpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben. Gyakorlatokkal és játékokkal segíti a valóság átélését, az emlékek megőrzését, a figyelem fejlesztését, az alkotás szabadságával való megismerkedést, s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. A megismerés örömétől a kifejezés, az élménymegosztás öröméig juttatja el a határozott célt szolgáló gyakorlatokban és a drámajátékokban résztvevőket. A drámatanár által tudatosan kialakított helyzetekbe kerülvén, jelentős helyzetfelismerési és döntési készség alakul ki a játszókban. (BÁTHORY?FALUS 1997.: 305)

A drámapedagógia gyakorlatok segítik az érzelmi és intellektuális tanulást az átélés-megélés-tudatosítás, és a döntési helyzeteken keresztül. Fejlesztő hatása abban rejlik, hogy cselekvést, aktív közreműködést követel minden résztvevőtől, ami által nem valóságos körülmények között élnek át valóságos érzelmeket, hiszen a drámajátékok a ?mintha? világába repítenek.

Regisztráljon ingyenes nyílt óránkra!